A leggyakoribb probléma a cserépkályhával, hogy időnként át kell rakni. Átrakás alatt a régi csempekészlet megőrzését, és a kályha belső szerkezetének újraépítését értjük. Tehát a kályhacsempe nem sérül, újrafelhasználható.
Átrakás során mindig igyekszünk a lehető legjobb munkát végezni, ez általában jobb szokott lenni, mint a régi!
A régi kályhacsempe ugyanúgy fűt, mint az új, csak esetleg nem olyan divatos, esztétikus. Előfordulhat, hogy a sok éves szakszerűtlen használat miatt ( túlfűtés), a kályhacsempék már „szétégtek” . Ekkor szükséges az új csempekészlet vásárlása. Ez azonban nagyon ritka eset.
Sok megrendelő nincs tisztában az átrakás műveletével. Ekkor a talapzatig le kell bontani a kályhát, és újraépíteni. A belső építő anyagok kidobásra kerülnek, nem használhatóak újra. Új samottot, agyagot, stb. kell használni, lehetőleg a legjobb minőségűt, mert ez növeli az élettartamot.
Az átrakás során nagy mennyiségű sitt, korom,por képződik, amitől a bútorokat, a falat takarással lehet védeni. Ezt mi minden esetben megtesszük, hogy a megrendelőnek a legkevesebb fejfájást okozzuk. Azonban még így is kerül a finom porból mindenhova, egy vékony réteg.
Az átrakás a bontással kezdődik, mi minden csempét megszámozunk, és ugyanoda kerülnek vissza a csempék.
Az átrakás során lehet pótolni az esetlegesen-a fűtés miatt- megrepedt csempéket, feltéve, ha van tartalékcsempe. Ha nincs, akkor segítünk beszerezni.
A kályha átrakása előtt érdemes kitisztíttatni a kéményt. Meg kell kérni a kéményseprőt, hogy alaposan tisztítsa ki a kéményt. Ez a későbbiekben fontos lehet.
Az átrakással, és a kályhaépítéssel is, nem lehet sietni. Ez nem egy kapkodós munka. Ha valaki úgy hirdeti magát, hogy például ketten egy nap alatt átraknak egy kályhát, akkor ott talán meg lehet kérdőjelezni a kályha tartósságát. Van, aki úgy hirdeti magát, hogy napi 12-14 órát dolgozik. Szerintem napi 8-10 óra nehéz fizikai munkából elég is.
A kályha építése alatt a tulajdonosnak nincs sok dolga, talán az, hogy a hulladékot hova hordhatjuk.
Az építés végén a tulajdonos kivitelezői nyilatkozatot, és használati utasítást kap. A használati utasítást be kell tartani. Nedves fával tilos fűteni, a kályhaajtót addig bezárni nem lehet, amíg a tűz le nem égett…stb.…stb., útmutatásokat be kell tartani.
Ha fűtésszezonban épült a kályha, akkor lehet az építés utáni második, harmadik naptól kezdve szárító fűtést alkalmazni. A szárító fűtés fokozatos kell, hogy legyen első nap maximum 1 kg fát lehet lassan eltüzelni a kályhában, aztán napi fél kg-al lehet emelni az adagot. A szárító fűtés alatt még normális lehet, hogy a kályha nehezen „indul be”, azaz visszafüstölhet. Ekkor a kémény koromzsákajtaján keresztül el kell tüzelni néhány újságpapír lapot.
A kályha átadása után sem kell, hogy megszakadjon a kapcsolat a tulajdonos, és köztünk, ugyanis bármilyen kályhával kapcsolatos kérdéssel lehet minket keresni. Inkább adunk tanácsot hétvégén is, mint, hogy baj legyen!
Fűtsön a kályha!
Kályhadoktor | Motor: WP | Sablon: Netstilus | Kinézet: K@tilla | Tartalom: Kályhadoktor
Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldal „cookie”-kat (sütiket) használ. Fontos azonban tudni, hogy ezek semmilyen adatot nem tárolnak illetve küldenek az oldal látogatóiról vagy böngészési szokásairól, csak is az oldal használatát segítik. Weboldalunk használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ha mégsem szeretné akkor az internetböngésző beállításainak megváltoztatásával a sütik küldése letiltható!
2000 - 2024 © Kályha Doktor