Az előző bejegyzésünkben megismerhettük a téglakályhák főbb ismérveit. Lássuk most az előnyöket-hátrányokat. Szerencsére nem minden hátrány egyértelműen hátrány, de ez sok mindentől függhet.
Előnyök:
Hosszabb fűtési idő: – a nagyobb falvastagság miatt nehezebb ugyan felfűteni a kályhát, de lassabban is hűl ki, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy este 6-kor megrakott kályha reggel 8-kor még fűt.
Olcsó: -jelenleg igen fontos szempont az ár. Egy átlag téglakályha ára akár harmada is lehet, egy új, jó minőségű öntött cserépkályháénak. Jelenleg egy darab tégla kb. 80 Forint, ez sokkal olcsóbb, mintha kályhacsempéből építenénk.
Strapabíróbb: – építés közben nem kell félni attól, hogy összetörik egy kályhacsempe, valamint a mindennapi életben is nagyobb terhelhetőséget mutat egy téglakályha, mint egy cserépkályha. Ha pl. költözködéskor nekikoccan egy szekrény, valószínűleg kevésbé sérül, mint a cserépkályha. A kályhacsempékre jellemző mázproblémák (harisz), nem léphetnek fel, a kályhacsempe máza idővel megrepedezhet, ezáltal nem lesz esztétikus. A kályhacsempék újrarakáskor akaratlanul is sérülhetnek, gyakori a lepattant sarok, ez téglakályhánál nem fordulhat elő.
Burkolható, vakolható: – e tüzelőberendezések sokszínűsége és variálhatósága abban áll, hogy a különböző burkolási-felületkezelési eljárásokat lehet kombinálni. Pl.: a klasszikus: vakolt fatároló, fölötte a téglakályha. A járólappal történő burkolás új technológia, de rendkívül szép kályhákat lehet ez által létrehozni. A kályha fűtőfelülete is lehet vakolt, természetesen speciális hőálló vakolatokkal. Kövekkel, díszkövekkel, címeres téglákkal, burkolótéglákkal lehet feldobni a felületét.
Hosszabb élettartam: -tekintettel arra, hogy a téglakályhák falvastagsága nagyobb, ezért a hőmérsékletük alacsonyabb-ezáltal a tűztérből és füstjáratokból eredő magas hőmérséklet nem károsítja annyira a kályha falát. Tömegkályháknál előfordulhat, hogy akár 40 évig sem kell újraépíteni, persze ehhez rendszeres karbantartás-tisztítás szükséges. Nehéz túlfűteni-szétégetni.
„Hátrányok”:
Nehezebb építhetőség: – a tapasztalat az, hogy a téglakályhákat gondosabban ki kell bélelni, mint a cserépkályhákat, ezáltal építésük lassúbb. Samottból is valamivel több kell, de ennek az árát bőven visszanyerjük azon, hogy nem kell kályhacsempét vennünk.
Nehéz: egy azonos méretű cserépkályhánál 20-50 %-al is nehezebb lehet egy téglakályha, ez statikai szempontból lehet kényes kérdés. Ha emeletre épül a kályha, előtte mindenképpen érdemes statikus szakemberrel konzultálni.
Megjelenés: -egy klasszikus téglakályha megjelenése elég robusztus-rusztikus. Ezt ellensúlyozni lehet díszkövekkel történő burkolással, részleges vakolással, járólappal történő burkolással.
Nem újrahasznosítható: -ha a téglakályha átrakására kerül sor, akkor a vasszerelvényeken és a füstcsövön kívül a teljes téglakályhából hulladék képződik. Azonban ez előny is lehet, mert az alatt a 10-30 év alatt, amíg egy téglakályha élettartama tart, kellőképpen meg lehet unni a látványát. Újraépítéskor új formákat, új terveket lehet megvalósítani!
Összegzésképpen a téglakályhák olcsóbb alternatívái a cserépkályhákénak, fűtési tulajdonságaik megegyeznek, a variációk száma itt is végtelen. Északi országokban jellemző előfordulásuk, a mi szemünknek kissé újak, azonban előnyeik miatt várható tömeges elterjedésük.
A téglakályhákról
A legfontosabb, hogy a téglakályhák szerkezetileg 90%-ban megegyeznek a cserépkályhákkal. A fűtési tulajdonságaik már némiképpen módosultak, sokak szerint ezek pozitív változások. A cserépkályhák falvastagsága kb. 5-8 cm, a téglakályhák falvastagsága kb. 6.5-15 cm ig terjedhet. Ezt a nagy tömegű tüzelőberendezést felfűteni tovább tart, mint egy cserépkályháét. Azonban mindenképpen pozitívabb, hogy ezáltal a fűtési idő kitolódik, akár 18-24 órára is. Bár a 24 órás fűtési idő inkább a tömegkályhákra jellemzőek. Itt meg kell jegyezni, hogy a tömegkályhák is 99%-ban téglából épülnek.
A téglakályhákra szokták mondani,hogy :”lusták” Ez kályhásnyelven annyit jelent, hogy nehezebb felfűteni, és ezek a kályhák kevésbé meleg felszínnel rendelkeznek. Ez pontosabban azt jelenti,hogy egy átlag méretű 7x4x3 méretű cserépkályha felszíne felfűtés után kb 60-90 fok, addig egy hasonló méretű téglakályha „mindössze” 55-80 fok. Sokan ezért, és nehezebb építhetőségük miatt nem szeretik építeni a téglakályhákat, és ezért a leendő ügyfélnek nem is ajánlják.
Fontos megjegyezni, hogy a téglakályhák hasonlóan szerelhetők üvegezett ajtóval, burkolhatók kövekkel, díszkövekkel, járólappal. Erre egy másik részben még kitérek. A variációk száma végtelen. A burkolóanyagoknál egy fontos szempont van: hogy hőállóak legyenek.
A cserépkályha átrakása
Általános tudnivalók:
A leggyakoribb probléma a cserépkályhával, hogy időnként át kell rakni. Átrakás alatt a régi csempekészlet megőrzését, és a kályha belső szerkezetének újraépítését értjük. Tehát a kályhacsempe nem sérül, újrafelhasználható.
Átrakás során mindig igyekszünk a lehető legjobb munkát végezni, ez általában jobb szokott lenni, mint a régi!
A régi kályhacsempe ugyanúgy fűt, mint az új, csak esetleg nem olyan divatos, esztétikus. Előfordulhat, hogy a sok éves szakszerűtlen használat miatt ( túlfűtés), a kályhacsempék már „szétégtek” . Ekkor szükséges az új csempekészlet vásárlása. Ez azonban nagyon ritka eset.
Az átrakás:
Sok megrendelő nincs tisztában az átrakás műveletével. Ekkor a talapzatig le kell bontani a kályhát, és újraépíteni. A belső építő anyagok kidobásra kerülnek, nem használhatóak újra. Új samottot, agyagot, stb. kell használni, lehetőleg a legjobb minőségűt, mert ez növeli az élettartamot.
Az átrakás során nagy mennyiségű sitt, korom,por képződik, amitől a bútorokat, a falat takarással lehet védeni. Ezt mi minden esetben megtesszük, hogy a megrendelőnek a legkevesebb fejfájást okozzuk. Azonban még így is kerül a finom porból mindenhova, egy vékony réteg.
Az átrakás a bontással kezdődik, mi minden csempét megszámozunk, és ugyanoda kerülnek vissza a csempék.
Az átrakás során lehet pótolni az esetlegesen-a fűtés miatt- megrepedt csempéket, feltéve, ha van tartalékcsempe. Ha nincs, akkor segítünk beszerezni.
A kályha átrakása előtt érdemes kitisztíttatni a kéményt. Meg kell kérni a kéményseprőt, hogy alaposan tisztítsa ki a kéményt. Ez a későbbiekben fontos lehet.
Az átrakással, és a kályhaépítéssel is, nem lehet sietni. Ez nem egy kapkodós munka. Ha valaki úgy hirdeti magát, hogy például ketten egy nap alatt átraknak egy kályhát, akkor ott talán meg lehet kérdőjelezni a kályha tartósságát. Van, aki úgy hirdeti magát, hogy napi 12-14 órát dolgozik. Szerintem napi 8-10 óra nehéz fizikai munkából elég is.
A kályha építése alatt a tulajdonosnak nincs sok dolga, talán az, hogy a hulladékot hova hordhatjuk.
Átrakás után:
Az építés végén a tulajdonos kivitelezői nyilatkozatot, és használati utasítást kap. A használati utasítást be kell tartani. Nedves fával tilos fűteni, a kályhaajtót addig bezárni nem lehet, amíg a tűz le nem égett…stb.…stb., útmutatásokat be kell tartani.
Ha fűtésszezonban épült a kályha, akkor lehet az építés utáni második, harmadik naptól kezdve szárító fűtést alkalmazni. A szárító fűtés fokozatos kell, hogy legyen első nap maximum 1 kg fát lehet lassan eltüzelni a kályhában, aztán napi fél kg-al lehet emelni az adagot. A szárító fűtés alatt még normális lehet, hogy a kályha nehezen „indul be”, azaz visszafüstölhet. Ekkor a kémény koromzsákajtaján keresztül el kell tüzelni néhány újságpapír lapot.
A kályha átadása után sem kell, hogy megszakadjon a kapcsolat a tulajdonos, és köztünk, ugyanis bármilyen kályhával kapcsolatos kérdéssel lehet minket keresni. Inkább adunk tanácsot hétvégén is, mint, hogy baj legyen!
Fűtsön a kályha!
Cserépkályha átvétele, szárító fűtés
Ha megépült a cserépkályhánk, át kell vennünk a kályhát. Az átvételkor ne feledkezzünk meg néhány fontos dologról. Az átvétel nem lehet kapkodó, rutinszerű. Vizsgáljuk át a kályhát, és az esetleges hibákat javíttassuk ki. Ellenőrizzük a tüzelőajtó, a parázsfogó ajtó, és a hamufiók nyílását, működését.
A cserépkályha ekkor még nem kész a használatra. Két lehetőségünk van, ha nyáron építtettük, akkor egyszerűen megvárjuk, amíg 1-2 hónap alatt kiszárad a kályha. A második lehetőség, hogy szárító fűtést alkalmazunk.
A szárító fűtést a kályha megépítése utáni 1-2 napban érdemes elkezdeni. Az első 2-3 napban napi 1-2 kg száraz fát érdemes eltüzelni, lehetőleg kisebb adagokban. Aztán ennek a mennyiségét nap fél kg-al lehet növelni. Ezzel a módszerrel kb. 1-2 hét alatt kiszárítható a kályha. Fontos, hogy a szárítófűtés nem melegítheti fel a külső csempéket! Ekkor ugyanis a kályhában lévő gőzök meglazíthatják, szétnyomhatják a kályhát. A cserépkályha szárító fűtését érdemes szakemberre bízni. A téglakályhák esetében nem ekkora probléma a szárítás, ugyanis a tégla anyaga porózus, és kifelé is képes párologni, ellentétben a cserépkályhával. A téglakályha szárítását akár nagyobb faadagokkal is lehet szárítani.
Ha a nedves kályhánkba begyújtunk, és esetleg visszafüstöl, az természetes jelenség, hiszen ilyenkor a kályhában nincs megfelelő huzat, amíg ki nem szárad. Ugyanis a főként befelé párolgó gőz rontja a huzatot.
Nem szabad elfelejteni az átvételkor, hogy használati utasítást kell kapnia a kályha tulajdonosának. Ez kissé nevetségesen hangzik, de mindenképp érdemes átolvasni. Továbbá a kályha kivitelezőjének a számlázáson kívül kötelező kivitelezői nyilatkozatot is adnia. Ezekben a dokumentumokban a kályhánk minden lényeges adatát rögzíttetni kell!
Cserépkályha építése
A cserépkályha, és ezzel együtt bármilyen kályha, kandalló, kemence építését lehetőség szerint bízzuk szakemberre. A szakszerűtlen építés a kályha kifüstölését, idő előtti elhasználódását, akár robbanását is okozhatja.
Ha kiválasztották a megfelelő szakembert, érdemes előre tisztázni az árat, a garanciát, esetleg meghosszabbított garanciát, az építés legapróbb feltételeit. Ezt érdemes egy megbízási szerződésben rögzíteni. Minden kályhát építő ember köteles kivitelezői nyilatkozatot adni az általa készített termékről. Mint tartós fogyasztási cikk egy kályha mellé 5 év garancia jár. Sokan ezt is elfelejtik közölni. Építés előtt tanácsos látványtervet, rajzot, vagy tervrajzot kérni, mert ez alapján könnyebb elképzelni a tüzelőberendezésünket.
A kályha építése előtt érdemes letakarni/ letakartatni a védendő felületeket,tárgyakat, a kályhaépítés talán a legpiszkosabb építőipari munka. Mi a padlót régi szőnyeggel is védjük a leeső tárgyak ellen. Ilyenkor kapnak szerepet a takarófóliák, kartonpapírok, rongyok stb.
A kályha építésénél sok dolga a tulajdonosnak nincs. Érdemes véleményünket, megjegyzésünket elmondani a kályhásnak. Bizonyos esetekben még menet közben is lehet módosítani a kályhán.
A kályha építés közben nagyon csúnya és egyeletlen képet mutat. De semmi ok a félelemre, természetes, hogy minden csupa agyag…
« Vissza
Gyakran tapasztaljuk azt, hogy a megrendelők csupán azért beszélik le magukat a kályhaépíttetésről, mert úgy gondolják túl nagy kosszal jár. Manapság már nem kell attól aggódni, hogy agyagos lesz még a plafon is. Munkánk során a falakat takarófóliával burkoljuk, a járó felületet vastag speciális gumiszőnyeggel védjük, azaz szinte teljesen „beburkoljuk magunkat”, ezáltal minimális por, és építési törmelék jut ki.
A külső tisztítás cserépkályhánál viszonylag egyszerű dolog, langyos vízzel, törlőronggyal könnyű tisztítani a csempéket. A kályhaajtót, ha üveg felülettel is rendelkezik, akkor speciális kályhaüveg tisztító folyadékkal és ronggyal könnyű letisztítani.
A kályhákat azonban nem csak kívülről, hanem belülről is érdemes rendszeresen tisztítani. Ennek a tisztításnak a rendszeressége nagyban függ a felhasznált fűtőanyag mennyiségétől, minőségétől, a fűtés intenzitásától...
Kályhadoktor | Motor: WP | Sablon: Netstilus | Kinézet: K@tilla | Tartalom: Kályhadoktor
Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldal „cookie”-kat (sütiket) használ. Fontos azonban tudni, hogy ezek semmilyen adatot nem tárolnak illetve küldenek az oldal látogatóiról vagy böngészési szokásairól, csak is az oldal használatát segítik. Weboldalunk használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ha mégsem szeretné akkor az internetböngésző beállításainak megváltoztatásával a sütik küldése letiltható!
2000 - 2024 © Kályha Doktor
